A költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Idén második alkalommal indul útjára egy megemlékezés a blogon ezen alkalomból. A mai napon összesen 9+1 kortárs és korábbi századok híres költőinek verseivel és rövid életrajzaival ismerkedhettek meg.
Kosztolányi Dezső (1885–1936) a Nyugat első nemzedékének egyik legnagyobb tehetségű képviselője. Szabadkán született. Gimnáziumi tanulmányai után a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar–német szakos hallgatóként. Itt ismerkedett össze Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. – Egész életében lapok, folyóiratok munkatársa volt. Több nyelvet ismert, erről tanúskodnak kitűnő műfordításai. Verseskötetei mellett kivételes remekművek prózai alkotásai: tanulmányai, elbeszélései, regényei. Ez utóbbiak közül néhányat a filmművészet is megörökített (Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna). – Utolsó éveiben gyógyíthatatlan betegség kínozta. 1936-ban halt meg.
1910-ben jelent meg az egyik legjellegzetesebb Kosztolányi-kötet, A szegény kisgyermek panaszai, amely modern, népszerű költővé avatta.
Kosztolányi Dezső az Összegyűjtött költemények(1935) utolsó ciklusában, a Számadás darabjaiban jut el a költészetének csúcsaira. Felértékelődik gondolat- és érzésvilágában a létezés csodája, s ennek elégikus-himnikus vallomásai kötetének legszebb, legmegrendítőbb versei (pl. Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat).
|
|
